Témaindító hozzászólás
|
2013.05.23. 22:15 - |
A bár már évek óta itt áll, tulajdonosa kicsi Joe, aki nemcsak isteni koktélokkal, hanem bölcs tanácsokkal is örömmel ellátja az itt tanyázókat. Családias hangulatú hely, laza, állandóan szól valami zene és semmit nem adnak arany áron. |
[32-13] [12-1]
- Oké.. - mondtam lazás és mikor a srác elővette a mobilját és megkérdezte hol lakok elmondtam neki,majd mikor megkaptuk az újabb vodkákat két korty és már lent is volt. Amint lehúztam a vodkát David újra megszólalt, mégpedig azt mondta, hogy ez lesz életem legjobb estéje. Ekkor kuncogtam egyet. Na hogyne, fogalma sincs róla,hogy milyen eseményeken mentem már keresztül.
- Na persze... - vigyorogtam, szinte motyogtam, alig hallhatóran mondtam ezt a rövid kis mondatot. Lepattantam a bárszékről, napszemüvegemet lehajtottam,igy már nem a hajamban pihent hanem az orromon és tökéletesen takarta a szemeimet. Megfordultam és elindultam a part felé, hogy kicsit süttetthessem a hasamat. Ahonnan jöttünk nem volt ilyen jó idő. Útközben a tenger felé levettem az amúgy is kivágott rövidujjúmat és ledobtam a földre. Mikor már odaértem ahol a hullámok elérik a lábamat leültem a földre, kezeimmel megtámasztottam magamat, mellhasamat felnyomta az égbe és szememet becsukva arcomat is az ég felé emeltem. Élveztem ezt a meleget és azt is, hogy a hullámok lágyan simogatják a lábaimat.
A válaszán elég jót vigyorogtam. Igazából nem is mondott hülyeséget. Valóban csinos lány....
- Értem. .. Mondcsak nincs kedved megmutatni nekem pár helyet valamikor? - vigyorogtam. Talán ez aféle randira hivás volt, szerettem elcsábitani a csajokat mindenféle ajándékokkal, lágy csókokkal, susem ugrottam mindjárt a közepébe. Elősször kényeztetek aztán pedig durvulok.... |
- Szívem, én nem randizok – vigyorodtam el. Igazam volt, én sosem randiztam. Mióta csak érdekeltek a lányok, felszedtem őket, egy-két-három éjszakát együtt töltöttünk, néha elvittem őket ide-oda, vagy ha éppen valamelyikhez kedvem volt, áthívtam magamhoz… de az, hogy én randizzak… el sem tudtam képzelni. Szerelmes sem voltam sosem, még meg sem próbáltam úgy nézni valakire, hogy bele tudnék-e szeretni. Az is igaz, hogy valahol a lelkem mélyén féltem a szerelemtől és amennyire csak tudtam, még a témát is kerültem, nemhogy közelebbről megtapasztaljam.
- Menjek érted? – gondolkoztam el, majd vállat vontam. – hát jó – bólintottam rá. Úgyis a sofőrömmel vitettem volna oda magam, hiszen imádtam limuzinnal mászkálni, de még az is megeshet, hogy valamelyik sportkocsimmal parkoljak le előttük. – Akkor mond meg, hol laksz – vettem elő a mobilom, hogy beleírjam.
Elnéztem a vodka után, aztán felsóhajtottam. – Jó, meghívlak erre, Mady, kettőt – néztem vissza a húgomra. Most már eldöntöttem, hogy bármi az ára, de bejutok Grace bugyijába. – Életed legjobb estéje lesz – vigyorogtam a lányra.
- Sok? Nem is tudom, én csak a tükörben szoktam jót látni – vontam vigyorogva vállat. – Elég régóta, mióta csak kibújtam – pillantottam Davidékre, majd öntöttem nekik és odaadtam. – Az ott a bátyám – intettem a fejemmel David felé és visszakönyököltem a pultra. – Na, de mindegy is, szerintem én érdekesebb vagyok nála. Szóval szerintem be fog jönni ez a város, mindig lehet valamit csinálni. Mondjuk… ez a bár a legjobb, mert itt én is itt vagyok – egyenesedtem fel és csináltam magamnak egy epres-kókuszos koktélt valamennyi malibuval, beledobtam egy szívószálat és újból visszatértem Matthez. Nem volt túl nagy most a forgalom, kicsit később szokott beindulni a dolog. Ittam pár kortyot, közben elgondolkozva fürkésztem a fiút. |
- Aha, szóval nem radni. - elvigyorodtam. - Helyes, akkor eljöhetsz értem mondjuuk kilencre. - kacsintottam. Ha csak szórakozni akar akkor oké, de persze tudom jól,hogy ő a szórakozást nem pont úgy képzeli el ahogy én. Figyeltem a srác mozdulatait,majd mikor a tesójától kért vodkát elvigyorodtam, elkaptam előle és azt is lehúztam.
- Még egyet, lécci. - lehúztam a koktélomat és vártam a második vodkát.
Amikor a pultra könyöhölt Mady kissé perverzen elmosolyodtam a csodás mellei látványán.
- Nos, hát utazgattunk és végül itt álltunk meg. Sok a jó csaj errefelé. - vigyorogtam. - Na és te? Mióta laksz itt? |
Grace kérdését hallva felnevettem. A randizás nem az én stílusom volt, a lényeg előtti felesleges herce-hurcának tartottam. Úgy gondoltam, hogy akik egymásnak esnek, azok mindenképpen, randizás nélkül is megteszik.
- Nem – csóváltam a fejem halvány vigyorral. – eszem ágában sincs, szórakozni hívlak – vontam meg a vállam. – De hát ha nincs kedved jönni, nem kell… én csak lehetőséget akartam adni arra, hogy olyan helyen bulizz, ahová egyébként hónapokat kell a bejutásra költeni – pillantottam a húgomra.
- Mady dobj ide még egy vodkát – sóhajtottam fel. Tudtam, hogy ezt a lányt ugyan úgy meg tudom fűzni, mint a többit, kéresse csak magát…
- Hát, te tudod – könyököltem a pultra, a mozdulattal egymásnak nyomva a melleimet. Kissé oldalra billentettem a fejem és úgy néztem Mattre. – És, hogy-hogy ide költöztetek? Na, meg tetszik? – kérdeztem kíváncsian, aztán futólag Davidre pillantottam. – Egy pillanat – néztem vissza Mattre, majd töltöttem egy pohárba vodkát és leraktam a bátyám elé. – Szóval, itt vagyok, hallgatlak – támaszkodtam vissza a pultra és vártam, hogy a fiú mesélni kezdjen. Eléggé kisfiús arca volt, 17-18 körülinek tippeltem volna, de mivel ebben nem voltam jó, inkább elvetettem és úgy döntöttem, később a korára is rákérdezek. |
Visszafordultam a szőke csaj felé és figyeltem amit mond.
- Klassz. Kössz - vigyorogdtam el újra és már most a mosoly ott is maradt az arcomon. Majd mikor Mady a tesóm felé fordult én is visszafordultam David felé. Kissé gúnyos vigyor került az arcomra.
- Te most randira hivsz? - kérdeztem tőle kissé unott képpel. Az arcomról sütött a "nem érdekelsz,mert tudom,hogy be fogsz próbálkozni" már azóta amióta megláttam. Megfogtam a koktélomat és elkezdtem kortyolgatni miközben vártam a válaszát. Megigazitottam a fejemre helyezett napszemüvegemet,mivel kezdett lecsúszni.
Vigyorogva végigmértem a csajt. Tetszetős volt, nem tagadom...
- Most nem kérek semmit, kösszi. Majd esetleg később. - mosolyogtam és méllyen a csaj szemeibe néztem. |
- Nagyon helyes – vigyorodtam el, arra értve, hogy Gracenek tetszik a város. – Én itt születtem, de még mindig nem tudtam megunni, sok a jó hely – raktam le a lány elé a poharat. Kíváncsian pillantottam Davidre, hiszen megszokta, hogy elég egy mosoly, és a csajok már legszívesebben térdelnének is előtte. Viszont azt sem hittem volna, hogy feladja, hiszen mindig kitartó volt. Sejtéseim szerint minden erejével azon lesz majd, hogy elérje, hogy Grace csak rá figyeljen, ezért a fiúra pillantottam.
- Mady – mutatkoztam be újabb mosollyal. – Adhatok valamit? – kérdeztem és már nyújtottam is felé az itallapot. Szerettem pultos lenni, hiszen általában növelte a forgalmat, mikor beálltam bikiniben kiszolgálni, főleg a férfiak száma nőtt meg. Az tényleg nem lett volna ennyire vonzó, ha Joe vedlik át bikinire… Így hát, kevés kis női taktika segítségével megnövekedett az eladott sörök és egyéb italok száma. Nem mintha azért öltözködtem volna így, hogy minél nagyobb bevételt gyűjtsek, két másik oka volt: a meleg, és az, hogy végre újból elégedett voltam magammal, olyannyira, hogy örömmel mutogattam, amim van; ízléses határok közt. Mindig tudtam, mennyit kell megmutatni és mennyit eltakarni ahhoz, hogy felkeltsem az érdeklődést.
- Igen, hallottam – bólogattam és először a lány arcát vettem szemügyre. A szemét, az ajkait, majd lejjebb pillantottam a melleire, végül a combjaira. Szerettem a szép lányokat, és mivel megkaphattam őket, nem volt szokásom egy mellett megmaradni. Tartottam már több barátnőt is, és még úgy sem hagytak ott, hogy tudtak a másikról… kivéve most Mia. Sajnáltam, mert szép hosszú combjai voltak, viszont mivel modell volt, nem találtam semmi fognivalót rajta. Csak azok a kiálló csontok… - Szóval, bejön a hely? Pedig biztos nem voltatok még mindenhol…. Este eljöhetnél a night clubbomba, a legjobb éjszakai hely – ajánlottam fel. Persze úgy gondoltam, hogy velem jöjjön el, hogy máshogy? |
- Oksa, akkor kérnék egy Chocolate Martini-t. - mosolyogtam. - Igen,újak vagyunk. Tegnap érkeztünk és nekem máris bejön ez a hely. - megigazitottam a hajamat,mert idegesitett ahogy a szemembe lógott. Mikor megérkezett az a srác is testemmel én is felé fordultam,de nem mutattam iránta érdeklődést. Szerettem magamat kéretni, nem adom könnyen magamat csak ha én is úgy akarom. Végignéztem a srácot,aztán a szemeibe néztem.
- Helló, Grace vagyok, de szerintem hallottad az előbb. - elvigyorodtam egy pillanatra,majd Matt felé forditottam a fejemet és felkiáltottam.
- Matty told ide a képedet!! - vártam mig megérkezik. Szerencsére meghallotta és pár pillanat múlva meg is érkezett és leült mellém.
A kiáltás hallatán felálltam és odasétáltam hozzájuk,mikor odaértem leültem a tesóm mellé.
-Sziasztok,a nevem Matt. - mosolyogtam.
|
Az egyik szemöldököm kérdőn felvontam és elnéztem a fiú után, nem értettem a távozás okát. Megvontam a vállam, és újból a lányra néztem.
- Hm, hát végül is sok féle… tessék – adtam oda neki egy itallapot. – De ha van külön kívánságod és megvannak hozzá a hozzávalók, azt is el tudom készíteni – tettem hozzá. – Semmi baj, a fiútesók már csak ilyenek – vigyorodtam el, és igyekeztem elég hangosan mondani ahhoz, hogy David biztosan meghallja. Természetesen szerettem a testvéremet, de a legjobb módja annak, hogy ezt ki is mutassam, az a folytonos csipkelődés volt.
- Madison vagyok, de csak Mady – mutatkoztam be halvány mosollyal. – Újak vagytok itt? – kérdeztem, és ha Grace már kitalálta, mit kér, nekiálltam elkészíteni. Közben David is megérkezett és leült a lány melletti székre.
- Én pedig David, ha már a húgom volt olyan kedves és bemutatott – fordult testével is Grace felé, újabb mosolyt küldve felé. Úgy tűnik, még neki is újdonság ez a lány, és valószínűleg a „friss hús” lehetősége csalogatta ide. |
Balra néztem és egy jól kigyúrt srácot pillantottam meg aki bevetette a fiúkra jellemző csábitós mosolyát. Én csak megforgattam a szememet és rápillantottam a pultos leányra. Amint ide ért a lány Matty felpattant és elsétált a tengerhez, és leült. Nem tudom mi üthetett belé.
- Hello, milyen koktéljaitok vannak? Ja és bocs amiért ilyen bunkó a tesóm... A nevem Grace. - mosolyogtam. Nem tom mért kezdtem el vele beszélgetni,de mindegy. |
A poharakat törölgettem, miközben David panaszkodását hallgattam. Fél órája jöhettem és átvettem a „főnöktől” a helyet, mert valami dolga volt. Akkor kezdtem el jóban lenni a pasassal, mikor nem is olyan régen elvesztettem valakit, aki fontos volt számomra és ő adott tanácsokat. A vele való kapcsolatom jobban hasonlított egy apa-lány kapcsolatra, mint amilyen volt a saját apámmal. David meg… azóta gyakran lógott itt, mondván, hogy figyel a „hugira”. Meg persze a bikinis csajokra.
- Mia lelépett – jelentette ki és pár pillanatra olyan kifejezés költözött az arcára, hogy majdnem megsajnáltam. Majdnem, mert köztudottan David volt a városban az a bizonyos „playboy” aki körül állandóan mindenféle nők sürgölődnek és lesik a kívánságait.
- Csak nem rájött, hogy egy tuskó vagy? – raktam a helyére a poharat és vigyorogva pillantottam a bátyámra. Már szóra nyitotta a száját, mikor megpillantottam egy korombeli lányt és srácot. Mivel sejtettem, hogy David valami kurvás megjegyzéssel akar visszavágni, hiszen a párducos bikinifelsőmben és egy rövid farmer forrónadrágban voltam, ezért nem is érdekelt. Többször kaptam már meg ezt tőle, mikor nem tudott mással visszavágni, és tudtam, hogy nincs semmi alapja a csípős megjegyzéseinek, hiszen a tengerparton vagyunk.
Odaléptem a két idegenhez és elmosolyodtam.
- Sziasztok, mit adhatok? – támaszkodtam a belső pultra, amin általában készülni szoktak az italok. Először a lányra majd a fiúra néztem és vártam, hogy döntsenek. A szemem sarkából láttam, hogy Davidnek inkább a nőnemű illető keltette fel a figyelmét és már küldött is felé egy vigyort. El nem tudtam képzelni, hol gyakorolja be ezeket a tökéletes vigyorokat, de le merném fogadni, hogy a tükör előtt. |
Grace Blackwood
Mattyvel a városban sétálgattunk,hogy körülnézhessünk mi is történik itt. Tegnap jöttünk és már most tetszik nekünk,legalábbis nekem a város. Most Matt-el éppen egy bár vagy tudom is én mi fele tartunk, hogy igyunk egy kis piát. A szél lágyan simogatja a hajamat és néha fel is szállnak hosszú fürtjeim. Az ikertesómmal sokat hülyültünk idefele. Leültünk egy székre a bár elé és vártam,hogy észrevegyen minket a pultos.
Matt Blackwood |
A bár már évek óta itt áll, tulajdonosa kicsi Joe, aki nemcsak isteni koktélokkal, hanem bölcs tanácsokkal is örömmel ellátja az itt tanyázókat. Családias hangulatú hely, laza, állandóan szól valami zene és semmit nem adnak arany áron. |
[32-13] [12-1]
|